Leggyakoribb kérdések ATES kútvizes rendszerről

1, Kútvíz kering a geotermikus fűtési rendszerben?

Nem. A kútvíz, csak mint közeg (hordozó) szolgál a geotermikus energia (földhő) szállításban. A hőszivattyúban beépített elpárologtató (hőcserélő) „ellop” a vízből 3-5°C hőfokot és a kompresszor hűtőközeg (gáz) segítségével felnöveli a fűtési hőfokra (25-60°C). A megtermelt fűtési energiát kondenzátoron keresztül (hőcserélő) átadja a fűtési rendszernek (radiátor, felületfűtés, fan-coil).

A víz ilyen módon való kihasználása a megújuló energiaforrásokhoz tartozik, mert a víz visszakerülve a talajba újból felmelegszik és a folyamat ismételhető.

A kútvíz szállítja a geotermikus energiát, és nem szerepel direkt a fűtési folyamatban!


2, Milyen mély a kút és hány fokos vizet produkál?

A fúrt kutak általában 10-30 m mélyek, de lehetnek mélyebbek is. A kút mélysége a megfelelő vízadó réteg elhelyezkedésétől (mélységétől) függ. A Kárpát-medence nagyon gazdag földalatti vizekben, ez a legnagyobb kincsünk. Vétek lenne nem kihasználni a természeti adottságokat.
A kútvíz átlagos hőfoka hazánkban 13-14°C körül van. Mivel az energia nem vész el, csak átalakul, a fűtéshez a kútvizet a hőszivattyú lehűti kb. 8-9°C-ra, hiszen a hőszivattyú egy hűtőgép. Ezt az 4-5°C használja fel fűtési energia előállításához.

Nem szabad összekeverni a termál kutakkal, melyek 1.000-2.000 m mélyek és 60-80°C meleg vizet tudnak adni. Teljesen más technológiát igényel, és nem használnak hőszivattyút. Igaz, mindkettő megújuló energiaforrásoknak számítanak.


3, Elapadnak-e a kutak?

Nehezen elképzelhető. Mi a vizet nem vesszük el, hanem az egyik kútból a hőszivattyún keresztül a másikba visszaengedjük. A hőszivattyú csak a hőfokokat veszi el a kútvíztől.

Másik ok pedig a vízadó réteg nem keverendő össze a klasszikusan értelmezett „talajvízzel”. Első rétegig kell lefúrni a kutat, ahol már az elapadás veszélye is csekély. A geotermikus energia viszont nem apad el.

Egyszóval, a kútvíz kering a rendszerünkön keresztül. A tapasztalat azt mutatja, hogy minél többet használjuk a forráskutat, annál több vizet „produkál”.


4, Felléphetnek-e kút nyeletési problémák?

Ez a kérdés talajfüggő. Kavicsos, sóderes talajban (Duna, Zagyva, stb.) a víz földalatti folyása miatt ez nem fordulhat elő. Hegyi kutaknál általában erekben folynak a földalatti patakok, vagy repedésekből keletkezik a vízadó réteg, így itt sem valószínű a nyeletési probléma.

Homokos talajban (Alföld, Tisza mente) előfordulhat ez a jelenség, de itt dupla kapacitású nyeltetéssel lehet csökkentetni a veszélyt. Ezen felül, évente érdemes cserélni a kutak funkcióját. Így a forráskútból lesz nyelető kút, és fordítva, kellőképen biztosítva hosszú távon a geotermikus energiát a hőszivattyúnak. Túlfolyót érdemes bekötni a vízelvezetésre, esőgyűjtő árokba vagy egyéb felszíni gyűjtőbe, vízelvezetőbe.


5, Nagyon vasas a geotermikus energiát közvetítő víz?

Ez gyakori kérdés hazánkban. A vízben található vas az oxigénnel való egyesülés után válik vas-oxiddá. A kútvizes rendszer egy teljesen zárt rendszer (kút – hőszivattyú – kút), így a „vasasodás” mértéke jócskán lecsökken.

A másik védelem pedig a modern és rozsdamentes acélból készült SWEP hőcserélő, mely garantálja a hosszú élettartamot. Harmadik természeti védelem pedig az átfolyó víz mennyisége, mely nem engedi, hogy a finom iszap (így az esetlegesen kialakuló vas-oxid) jelentősebb mennyiségben leülepedjen a hőcserélőben.

Akit ez sem bátorított fel, annak ajánljuk egy külön hőcserélő beépítését a hőszivattyún kívül, tovább növelve ezzel a hőszivattyú élettartamát.


6, Lehet-e locsolni a hőszivattyúhoz fúrt kútból?

Igen, gond nélkül. Sőt, ha a víz minősége megfelelő, akkor még szaniter víznek is használhatjuk a házban, ha pedig elérjük az ivóvíz minőséget, akkor teljes ház ellátását is biztosítani tudja (elsődlegesen a hegyvidéken, és a mélykutak esetében).

A többszintű vízhasználathoz ajánlatos a házi vízmű (hidrofor) beépítése. A hidrofor biztosítja az egyidejűleg többirányú vízhasználatot.


7, Milyen kutat fúrassak hőszivattyúhoz?

A hőszivattyúnk vízellátásához megfelelnek a Norton cső kutak (Ø50-60 mm), ebben az esetben felszíni kútszivattyút kell telepíteni. Figyelem: ezek a szivattyúk max. 8 m mélyről tudják kiemelni a vizet. Ha búvár (merülő) szivattyúban gondolkodunk, akkor legalább Ø110mm béléscsövű kutat kell fúratni, hogy kényelmesen beleférjen a merülő szivattyú. Mindkét kútfajtánál a béléscső 0.5mm réselésű kell, hogy legyen a vízadó rétegben. A megfelelő kutak pedig biztosítják a megújuló energiaforrást.


8, Mennyi vízre van szükségünk a hőszivattyú üzemeltetéséhez?

A hőszivattyú üzemeltetéséhez 25 – 60 liter/perc (attól függ, mekkora hőszivattyút kell beszerelni) szükséges családi házak esetében. A hőszivattyú mindenkor szakaszosan üzemel, így a az átfolyt vízmennyisége (liter/perc kapacitás) a mérvadó az adott időintervallumban. A megfelelő vízhozam biztosítja a geotermikus energiát a hőszivattyúnak.


9, Alacsony hőfokon hogyan fűt a hőszivattyú?

A hőszivattyú működése ellentétes a megszokott hőforrások üzemeltetésével. Az alacsony, ám állandó, 30-40°C hőmérséklet elegendő az épület (falak, mennyezet, padló) melegen tartásához, az indirekt és direkt sugárzás (hőleadókon keresztül) biztosítja a kellemes meleget. A hőérzetet magas szinten tartja a hőszivattyú. A hőszivattyú által üzemeltetett radiátorban 40°C fűtésvíz kering, viszont állandó jelleggel, míg a gázkazánnal működése alatt a radiátor hol meleg, hol hideg. Kevesebb energia szükséges a hőmérséklet tartásához, mint a többszöri felmelegítéséhez.


10, Mi a hőszivattyú?

A hőszivattyú egy hűtőszekrény. Fűtési üzemmódba meg van fordítva a folyamat és „befelé” fűt, kifele hűt. Hűtési üzemmódban ugyanúgy üzemel, mint a hűtőszekrény, vagyis beküldi a hideget és kifele viszi a meleget.


11, Milyen hőszivattyúk vannak?

Mindenfajta hőszivattyú megújuló energiaforrásokat használ, csak a geotermikus energia elvételének módja különbözteti meg a hőszivattyúkat. Kettő nagy csoport létezik. Egyik fajta az ún. levegő-víz hőszivattyú, mely a geotermikus energiát a levegőből veszi el (mint a klíma), a másik pedig a talajból táplálja a geotermikus energiát. A talajból származó geotermikus energia többféle módon juthat el a hőszivattyúhoz. Leghatékonyabb a kútvizes rendszer, melyben kútvíz szállítja a földhőt. Talajszonda vagy talaj kollektor esetében ugyanerről a fagyálló folyadék gondoskodik.


12, Mit jelent a COP vagyis a hőszivattyú jósági foka?

A hőszivattyú jósági foka a hőszivattyú hatékonyságát fejezi ki. Ha a COP 6, azt jelenti, hogy a hőszivattyú 1 kWh árammal 6 kWh fűtési energiát állít elő. Villanyárammal 1 kWh áramból 1 kWh fűtési energiát biztosíthatunk. Hűtésnél nem a COP elnevezést használjuk, hanem az EER jelölést, de az értelmezése ugyanaz.


13, Mivel működik a hőszivattyú?

A hőszivattyú villanyárammal működik, mivel a kompresszor emeli meg a geotermikus energiát 5°C → 55°C, ehhez pedig áramot használ. Vannak monofázisú hőszivattyúk (általában 10 kW-nál kisebb hőszivattyúknál alkalmazzák), de a legtöbb háromfázisú hőszivattyú. Minden hőszivattyú megfelel a külön tarifás mérésnek. Vagyis a hőszivattyúkhoz lehet igényelni H tarifát, az ELMŰ-ÉMÁSZ még GEO tarifát is biztosít. Ezek tarifák árai kb. 40% olcsóbbak, mint az egyetemes szolgáltatói ár, árban megegyeznek az éjszakai árammal. H tarifa 24 órás üzemmódban október 15. és április 15. között igényelhető. GEO tarifa pedig egész évben, de naponta csak 20 órát üzemel (2 x 2 órás leállás van). Az egyetemes szolgáltató, ingyen biztosítja a tarifás rákapcsolást. Nekünk csak a mérőórától kell bevezetni külön vezetéken a hőszivattyút. NEM igényel kapacitásbővítést!


14, Milyen hőszivattyút vegyek?

A levegő-víz hőszivattyú a legelterjedtebb a világon, a geotermikus energiát a levegőből nyer ki. Hatékonysága kb. 30% megtakarítást biztosít a kondenzációs gázkazánhoz képest. Nagy előnye, hogy hűteni is tud, és nem kell klímát venni hozzá. Hűtésben, klímához képest legalább 50% kevesebb áramot használ.

Kútvizes hőszivattyú hazánkban kiválóan üzemel, mivel az első rétegvizek már 10-30m mélységben fellelhetőek.

A világon az első hőszivattyú (1938) víz-víz hőszivattyú volt (most is megvan, Zürichben a városházát melegíti).

Hatékonyságban eléri a 60% megtakarítást a kondenzációs gázkazánhoz képest, vagyis duplán hatékonyabb, mint a levegős hőszivattyú. Hűtésben eléri a 75% megtakarítást a klímához viszonyítva.

Ugyanezt a hőszivattyút tudjuk használni a talajszondáknál, vagy talaj kollektoroknál. Ezeknél a rendszereknél a hatékonyság romlik a kútvizes geotermikus energia kitermeléshez viszonyítva (kb. 25-30%).


15, Hőszivattyúval tudunk hűteni is?

Igen. A kútvizes (de a többi talajhős megoldásban is) hőszivattyúval passzív és aktív módon tudunk hűteni. Passzívhűtésnél 100% geotermikus energiával hűtünk, keringetve a kútvizet a primer oldalon. Nagyon hatásos a felületfűtési rendszerekben, elsősorban a mennyezethűtés esetében, de jól működik a padlófűtésnél is. Aktív hűtésnél pedig kompresszor és a geotermikus energia állítja elő a hűtővizet, mely akár 7.5°C is lehet. Legjobb aktív hűtési rendszerek a fan-coil, és az ipari befúvók. Általában a passzívhűtésnél a hűtővíz 18-22°C, az aktív hűtésnél a hűtővíz 8-15°C.


16, Háztartási meleg vizet (HMV) is előállít a hőszivattyú?

Igen. A hőszivattyú direkt és indirekt módon tudja felmelegíteni a háztartási meleg vizet. Direkt mód, mikor egybe van építve a hőszivattyú a bojlerrel, és a hűtőközeg direkt módon fűti a vizet. Ez a leghatékonyabb módja a vízmelegítésnek. A másik mód pedig, amikor a csőkígyós bojlerben a fűtővíz kering, és indirekt módon fűti fel a vizet, legtöbbször árampatronnal megsegítve.


17, A hőszivattyú radiátoros fűtéshez is jó?

Az ATES hőszivattyú radiátoros fűtésekhez lett kifejlesztve. Azt jelenti, hogy magasabb hőfokon is hatékonyan üzemel. Radiátoros fűtéseknél 40-45°C előremenő vizet kell használni, de ha nincsen elég radiátor test (nincsen eléggé nagy felület), akkor még az 50-55°C-ot is el kell érni. 1 kWh árammal és a geotermikus energiával 4.0-3.5 kWh fűtési energiát állít elő.


18, Önállóan működik a hőszivattyú, kell-e rásegítés?

Igen, az ATES hőszivattyú monovalens hőforrásként önállóan termeli a hőt még a legnagyobb hidegben is.


19, Hol használhatom a hőszivattyút?

ATES hőszivattyú alkalmas a fűtési, hűtési feladatok ellátására. Felhasználási terület: családi házak, társasházak, közintézmények, szállodák és panziók, iroda és üzletházak, ipari és logisztikai ingatlanok, medence és uszodafűtés, mezőgazdasági objektumok, stb. Egyszóval, az ATES hőszivattyú mindenhol használható, ahol hatékony, költség takarékos, biztonságos rendszere van szükség.

Nem csak az új ingatlanoknál működik jól, hanem a régi ingatlanok energetikai felújításához is kiválóan alkalmas az ATES hőszivattyú. Tapasztalat szerint, a régi ingatlanoknál a gázkazánnal szemben a hőszivattyú üzemeltetése 1/3-ba kerül (spórolás 60-70%), fafűtéssel szemben pedig a költségek fele (50% megtakarítás).


20, Hogyan kell használni a hőszivattyút?

Általában gombnyomásra. A hőszivattyúban nincsen láng, füst, forróság, és legmodernebb vezérléssel van felszerelve, a használata nagyon egyszerű és felhasználóbarát. A hőszivattyú szakaszosan üzemel, az igényeknek megfelelően előállítva a meleget. A kútvíz a hőszivattyú működését „kíséri”.

Az ATES hőszivattyú a visszatérő fűtővizet „figyeli”, nem pedig az előremenőt, mint a legtöbb rendszer.

Működési elve alapján a rendszerben mindig egyforma hőmérsékletű víz kering. A hőszivattyú nem csak a levegőt fűti fel, hanem magát az ingatlant is. Ezzel a jelenséggel biztosítja, hogy az épület nem tud gyorsan lehűlni. Családi házban 24 óra alatt a hőmérséklet 1°C csökken, a rendszer teljes kikapcsolása után.

Az ATES hőszivattyú a legjobb eredményt akkor adja, ha folyamatosan van működtetve.


21, Miért működik állandóan a hőszivattyúhoz tartozó keringtető szivattyú?

Ez a működés biztosítja a hőszivattyú optimális működését. Számoljunk egy kicsit: 1 óra alatt egy jó minőségű „A” besorolású keringtető szivattyú max. 40 W villanyáramot fogyaszt el. H tarifával számolva ez nem egész 1 Ft-ot tesz ki! Viszont biztosítja az állandó hőmérsékletet a rendszerben, így a hőérzet sokkal jobb. Sőt: a falak, a bútorok és a tárgyak is átveszik a szobahőmérsékletet (mint a hűtőben, ahol minden termék hasonló hőfokon van tárolva).


22, Milyen karbantartást igényel a hőszivattyú?

Elsősorban érdemes időről időre megsimogatni a hőszivattyút, megérdemli. Kettő dolog fontos számára: a geotermikus energia és a villanyáram. Ezeket a csatlakozókat, idomokat érdemes néha átnézni, megtisztogatni, és esetleg megmérni a hűtőközeg állapotát. Az ATES hőszivattyúban R407C hűtőközeg kering (régen freon), ami teljesen környezetbarát. Ebben nagyon hasonlít a klímákhoz.


23, Fűtéskorszerűsítés kivitelezhető hőszivattyúval?

Igen, sőt, ez a legolcsóbb megoldás is. Hogy miért? Mert egy kútvizes rendszer, hőszivattyúval kiépítve, a nyílászáró cserének, valamint a falak és a mennyezet hőszigetelésének töredékébe kerül. A másik nagy különbség, hogy a hőszivattyús rendszerrel 55-66% megtakarítást tudunk elérni, míg a ház felújításával legfeljebb 25-35%-ot tudunk spórolni az energiaköltségekből.


24, Fűtéskorszerűsítéshez nyílászáró cserét és falszigetelést is el kell végeztetnem?

Nem szükséges. Igaz, hogy ez az energiahatékony felújítás leglátványosabb része (és a legdrágább is), de a beruházás mértéke nagyon magas a megtérüléshez viszonyítva. A megtérülés meghaladhatja a 20 éves visszafizetési rátát is, ha csak az energiaköltség mértékét vesszük figyelembe.