Ennek az alternatív fűtési rendszernek a sikerét 2 fő tényező adja. Egyrészt a zöld gondolkodás, az alternatív fűtési megoldások előtérbe helyezése a fosszilis energiahordozókkal szemben. Egy trend vonatról van szó, amire ha akarunk felszállunk, de nem kötelező (még). De azt látnunk kell, hogy akár a hazai, akár az európai szabályozás és a környezetvédelmi törekvések mind, mind abba az irányba mutatnak, hogy jelentősen csökkenteni kell az országok széndioxid kibocsátását. Tehát az alternatív fűtési megoldások kerülnek a támogatások fókuszába. A fosszilis energiahordozó használókat pedig csak büntetik, büntetik és büntetik. (igen, minket egyszerű lakossági felhasználókat is)
A másik tényező, hogy (amint a beruházás megtörténik) olcsóbban jövünk ki a havi rezsi számolgatásnál, mint mondjuk a korábbi 20 éves gákazánunkkal. Azért olcsóbb, mert a hőszivattyúknak hatékony az energiafelhasználása és a környezetből nyert hő adja a fűtéshez szükséges energia egy részét. (jó esetben a nagy részét) A szükséges energia fennmaradó részét pedig az áram biztosítja, ami tiszta energiának számít és, mint azt már tisztáztuk az a bizonyos, matekórán tanult kacsacsőr, bizony a tiszta energiák felé mutat.
A hőszivattyú tekinthető egyfajta nagyobb méretű fordított működésű hűtőszekrénynek. Működése hasonló elven alapul, mint a hűtőszekrényé, azonban egy ellentétes folyamatot hajt végre. Az alapja továbbra is a speciális gázok keverékéből álló hűtőközeg, amely halmazállapotának változtatásával hordozza és szállítja a hőenergiát.
A teljes folyamat, műszaki irányultságú diplomával nem rendelkezőknek is:
Párologtatás: A kezdeti szakaszban a hűtőközeg folyékony formában található alacsony hőmérsékleten és magas nyomás alatt. Ezen a ponton rendelkezik azzal a képességgel, hogy hőenergiát vegyen fel így a környezeti hőenergiát átveszi a hőcserélőn keresztül. Ezt követően átalakul gáz halmazállapotúvá.
Sűrítés: A gáz továbbhalad a kompresszorba. Itt összenyomódik, és ennek következtében még jobban felmelegszik. A kompresszor ezután az így felszabaduló magas hőmérsékletű hűtőközeget továbbítja a rendszer következő szakaszába.
Cseppfolyósítás: A most már magas hőmérséklettel rendelkező gáz, továbbhalad egy második hőcserélőbe, amelyet kondenzátornak is neveznek. Itt a hűtőközeg a hőt leadja a fűtési rendszernek, és felmelegíti azt. Ahogy ezt teszi, ismét folyékony halmazállapotúvá válik és a folyamat kezdődik előről.
Ez a működési elv összességében lehetővé teszi a hőszivattyúnak, hogy hatékonyan szállítsa a hőenergiát, és képes legyen a helyiségek fűtésére és hűtésére.
Levegő-levegő hőszivattyú
A kültéri levegő hőjét használják fel a házba befújt levegő fűtésére vagy hűtésére. Ezek a rendszerek egyszerűen telepíthetők, és sokféle épületben alkalmazhatók. Azonban hatékonyságuk a kültéri hőmérséklettől függ, ami változó, minél inkább hideg telünk van annál hidegebb levegőből kelll dolgoznia a hőszivattyúnak és ez befolyásolja a fűtésrendszer hatékonyságát.
Levegő-víz hőszivattyú
Szintén a kültéri levegő hőjét használják fel a ház fűtésére vagy hűtésére, de ebben az esetben a hőleadó közeg: víz. Tehát nem befúvó egységeket, hanem valamilyen vízzel működő hőleadókat alkalmasak fűteni, például radiátorokat.
Víz-víz hőszivattyú
Ezek azok a rendszerek amiket geotermikus hőszivattyúnak hívunk, mert a föld hőjét használják fel fűtésre és hűtésre. A föld hőmérséklete állandó marad, ezért ezek a hőszivattyúk kiváló hatékonysággal működnek a leghidegebb téli napokon is. Alkalmasak mindenféle épület fűtésére, hűtésére és melegvíz előállításra is. Telepítésükhöz általában földfúrásra van szükség. Kútvízzel, talajszondával, talajkollektorral esetleg hőkosárral nyeri el a hőszivattyú a hőt a talajból – tehát víz vagy valamilyen folyadék segítségével- és adja át a vízzel működő fűtésrendszernek.
Víz-levegő hőszivattyú
Rendkívül ritka megoldás hazánkban, pedig kiválóan alkalmas csarnokok, fóliasátrak és egyébb gigantikus terek levegő befúvással történő felmelegítésére. Szinte azonos az előző pontban leírtakkal, azzal a különbséggel, hogy a földből nyert hővel a térbe befújt levegőt melegíti fel.
Minden hőszivattyú típusnak megvannak a maga előnyei és alkalmazási területei, de a geotermikus hőszivattyúk bizonyulnak a legjobbnak, hatékonyság és hosszú távú megtakarítás szempontjából. A föld hőjének kihasználásával ezek a rendszerek állandó és megbízható hőforrást használnak, függetlenül a külső körülményektől.
A víz-vizes hőszivattyú technológiája jelenleg reneszánszát éli, mert a kezdetek 1948-ig nyúlnak vissza. A korszerű kompresszoros hőszivattyúk megalkotásában jelentős szerepet játszott Heller László professzor, aki 1948-ban részt vett a zürichi városháza ma is működő hőszivattyújának tervezésében, ahol a Limmat folyó vizéből nyerik a hőenergiát.
Hasonlóan hasznos tartalmakért kövess minket Facebookon és iratkozz fel hírlevelünkre.
